IKT szektorspecifikus Egyéni cselekvési terv és Munkahelyi Intézkedési terv

Újabb év, új tervek, új fogadalmak. A fogadalmak sokszor heteken belül eltűnnek, a tervek gyakran tervek maradnak. A GINOP-5.3.5-18-2019-00112 azonosító számú Stresszmentes munkahelyek az IKT szektorban elnevezésű projekt keretében kidolgozott Egyéni cselekvési terv és Munkahelyi Intézkedési terv, olyan ismereteket és javaslatokat tartalmaz, melyek támogatják a szektorban dolgozó munkavállalókat és munkáltatókat a stressz mechanizmusának megértésében és a stresszfaktorok hatékonyan kezelésében, vagy akár a jövő évi fogadalmak megfogalmazásában, megtartásában.

A projekt keretében a munkahelyi stressz témakörét 2 irányból közelítettük meg: egyrészt, a munkavállalók irányából úgy, hogy a munkavállalók egyéni stressztűrő képességének változtatására, tágítására fókuszáltunk, illetve másrészről, a munkahely irányából úgy, hogy a meglévő, feltérképezett stresszfaktorokat szelektáltuk, és azok közül elsősorban a könnyen megváltoztatható faktorokra fókuszáltunk. Elsősorban ezek kapcsán javasoltunk változtatásokat. Ennek a módszernek az alapja a konzorciumi partnereket támogató szakmai partner, a Fontanus Tudományos Módszertani Kutató- és Oktatási Központ korábbi kutatási eredménye.

A módszer átdolgozásához és véglegesítéséhez – szektorspecifikussá tételéhez – a munkavállalók és a munkáltatók által kitöltött kérdőívek és a pilot projekt eredményeit vettük figyelembe, hogy mik azok az egyéni és munkahelyi stresszfaktorok, melyek a szektorra jellemzőek.

A módszert egyik része, a munkavállalók egyéni stressztűrő képességének változtatása, tágítása ismeretterjesztés és oktatás útján. Amennyiben a munkavállaló megérti, mi a stressz, hogyan működik, mik az ő stresszfaktorai, ha megtanulja felismerni azokat, és elsajátítja a kezelési módszertan alkalmazását, akkor azzal gyors és hatékony változásokat érhet el. A módszer közérthető ismeretanyagot tartalmaz a témával kapcsolatban, illetve olyan Egyéni cselekvési tervet, amelynek alkalmazásával jelentősen csökkenthető a munkavállalót érő munkahelyi stressz.

A módszer másik része a munkahelyi stresszfaktorokkal foglalkozik. A módszer lényege, hogy a bejövő adatok alapján lehetővé válik, hogy a legfontosabb, borderline-t kirajzoló stresszfaktorokat megismerjük.
A munkahelyi irányból való közelítés oka, hogy egy munkahelyen számos olyan stresszfaktor lehetséges, amelyeken változtatni alapvetően nehéz, vagy sok esetben nem is lehetséges (pl.: a munkavégzés beosztásán, az elvégzendő munka mennyiségén, az ott dolgozók személyén, a dolgozók életkörülményeinek jó részén), illetve nagy energiabefektetést igényel, és emiatt nem is kezdenek bele. Azonban a könnyen megváltoztatható stresszfaktorokon való változtatással gyors és hatékony eredményeket lehet elérni, és jelentősen lehet javítani a munkahelyi stressz helyzetét.

A felmérések eredményei alapján kiválogattuk azokat a stresszfaktorokat, amelyek a könnyen megváltoztatható stresszfaktor kategóriába tartoznak, és ezekre fókuszáltunk. Intézkedési javaslatokat dolgozunk ki a legjelentősebb stresszfaktorok megszüntetésére vagy kezelésére vonatkozóan a munkáltató számára, ez a Munkahelyi intézkedési terv. A könnyen megváltoztatható stresszfaktorokon való változtatással gyorsan és hatékonyan változtatható a munkahelyi stressz helyzete.

A projekt során kidolgozott a munkavállalók részére kidolgozott Egyéni cselekvési terv és a Munkáltatói Intézkedési terv olyan ismeretanyagot és megoldási javaslatokat és lehetőségeket tartalmaz, amely széles körben  alkalmazható és átadható az IKT szektorban, illetve a versenyszféra különböző ágazataiban is.

A projekt zárását megelőzően, ezúton is szeretnénk a projektben résztvevő munkáltatóknak és munkavállalóknak megköszönni a részvételüket.

A projekt további eredményeiről a Stresszmentes munkahelyek az IKT szektorban összefoglaló anyagból tájékozódhat.