A „Stresszmentes munkahelyek a magyar önkormányzatoknál”című GINOP-5.3.5-18-2018-00083 azonosítószámú projekt keretében a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége küldöttei és Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete Választmánya részére Siófokon megrendezett 2021. szeptember 28-i eseményen a résztvevők szakmai előadásokat hallhattak, beszélgetéseken és tapasztalatcserén vehettek részt, hogy elősegítsék a minőségi munkahelyek megteremtését.

Kelemen Gábor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztályának vezetője az aktuális munkaerőpiaci folyamatokról szóló tájékoztatójában kiemelten szólt a koronavírus válságra reagáló legfontosabb foglalkoztatáspolitikai intézkedésekről, és bemutatta a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus negatív hatásainak kezelése érdekében megvalósult munkahelyvédelmi és munkahelyteremtő bértámogatások típusait. Mint elmondta, ezek az intézkedések magukban foglalták a munkahelyvédelmi bértámogatásokat (csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása), a K+F+I szektor munkavállalóinak bértámogatását, a munkahelyteremtő bértámogatást, a vállalkozások munkaerő támogatását, az ágazati bértámogatást, a K+F+I szektor magasan képzett szakembereinek munkában tartását, számukra új munkahely létrehozását, illetve az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatását.

A főosztályvezető kiemelte, hogy a rendszer az álláskeresőket támogatja. Hozzátette, hogy aki a jogosultsági feltételeknek megfelel, az részesülhet támogatásban, azonban a foglalkoztatásról nem az Innovációs és Technológiai Minisztérium, hanem a Belügyminisztérium gondoskodik.

Dr. Bajzik Éva, mozgásszervi rehabilitációs szakorvos és manuálterapeuta a “Stresszmentes munkahelyek a magyar önkormányzatoknál” című projekt kapcsán tartott előadásában rámutatott arra, hogy a stressz megfelelő kezelésével, megelőzésével hatékonyabb munkavégzés, egészségesebb és jobb hangulatú munkahely alakítható ki, illetve a munkavállalók tekintetében jobb, egészségesebb életvitel folytatható. Elmondta, hogy a projekt keretében végzett kérdőíves felmérés során beérkezett kérdőívek száma lehetőséget ad a széles spektrumú kutatásra, nagyszámú szempont vizsgálatára. Mint mondta, a stressz a munkavállalót napi szinten éri, a „velünk élő” stressz egészségügyi kockázatot jelent, rontja a munkahatékonyságot, hátráltatja az egyént a munkahelyi viszonyokba való beilleszkedésben, a kommunikációban, a lényeglátásban egyaránt. A kutatás vizsgálta a munkahelyi ergonómiát, az étkezési lehetőségeket, a munkahelyi konfliktusokat, azok kezelését és a konfliktusból eredő következményeket. A válaszadók döntő része a munkahelyi ergonómiát kedvezően értékelte, így például megfelelő a dolgozóterület nagysága, az egy légtérben tartózkodó kollégák száma, a munkaeszközként használt elektronikus eszközök állapota, azok elhelyezkedése, elegendő a tárolási kapacitás.

A válaszadók nagy része egyszer, legfeljebb 2-szer étkezik naponta. Az egészségügyben, oktatásban a probléma a feladatok mennyisége és időbeli megoszlása miatt adódik, más szakmák esetén, például a kampányjellegű feladatellátás, az elhúzódó ügyfélfogadás miatt fordulhat elő. Dr. Bajzik Éva kiemelte, hogy A leggyakoribb, egészségügyi kockázatot is jelentő problémát az alváshiány, illetve az alvásra fordított nem elegendő idő okozza. Hozzátette, hogy bár a kérdőív alapján látszik, hogy a közszférában dolgozók többsége ismeri ezt a rizikófaktort és élettani hatását, kevés munkavállaló tudja orvosi segítség nélkül megoldani az alvási nehézségeit. A kutatás alátámasztotta, a munkavállalóknak ismerniük kell a munkahelyi körülményeket, a munkahelyi légkört jobbító lehetőségeket, az egészségügyi kockázatokat, a munkáltatóknak pedig megfelelően kell foglalkoznia a megfogalmazott problémákkal.

A szakember külön hangsúlyozta az edukáció fontosságát, amihez egyebek mellett hozzátartoznak a konfliktuskezelési ismeretek, a komfortosan kialakított munkatérnek a munka hatékonyságra gyakorolt hatása, a teljesítményt motiváló faktorok – amelyek munkahelyenként és ágazatonként eltérőek lehetnek, ugyanakkor mind fokozza a munkakedvet, a teherbírást, és csökkenti a fluktuációt, amely szintén stresszfaktor.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, előadásában rámutatott, hogy valamennyi munkáltató, köztük az önkormányzatok érdeke is az, hogy a munkavállalók általános életminősége a munkavállaló érdekei szerint alakuljon. Elmondta, hogy a TÖOSZ-szal és a Norvég Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetségével, valamint a Norvég Önkormányzati Alkalmazottak Szakszervezetével közösen megvalósított korábbi projekt során több oldalról is megvizsgálták a közszolgálatban dolgozók stresszt okozó körülményeit. Mint mondta, a jelenlegi projekt harmonikusan illeszkedik az előzőhöz, minden kutatás értékes tapasztalatokat hoz, amelyeket a későbbiek folyamán a mindennapi gyakorlatba beleültethetnek. “A harmadik oldali erőszak megelőzése helyi szinten” című projektben a közszolgáltatásban dolgozókat ért erőszak került a fókuszba, azzal szembesítve a kutatókat, hogy jelentősen megugrott és szignifikánsan mérhető az ügyintézőket ért ügyféli erőszak, és sajnálatosan nemcsak verbális, hanem fizikai síkon is.

Az MKKSZ elnöke felhívta a figyelmet, hogy az agresszió bármely megnyilvánulása hátrányosan érinti a munkaszervezetet. Rámutatott, hogy adatokkal alátámasztható tény, hogy azoknál a munkahelyeknél, ahol működhet és működik szakszervezeti egység, a munkabéke és a közösségi platform megteremtése és fenntartása kedvezően hat a munkamorálra, akár a munkahelyi elköteleződésre is.

Boros Péterné kiemelte, hogy a világjárvány eddig nem ismert stresszt okozott, olyan körülményeket alakított ki a közszférában dolgozók körül, amelyekkel azelőtt nem találkoztak, amelyről ismeretekkel nem rendelkeztek.

 

Dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára elmondta, hogy a „Stresszmentes munkahelyek a magyar önkormányzatoknál” projekt keretében megrendezett konferencia lehetőséget nyújt a véleménycserére, az egymással való párbeszédre és olyan javaslatok kidolgozására is, amelyek megoldást jelenthetnek a jövőre nézve azért, hogy jobb munkahelyi légkörben, stresszmentes munkahelyeken tudjunk dolgozni.