A „Stresszmentes munkahelyek a magyar önkormányzatoknál”című GINOP-5.3.5-18-2018-00083 azonosítószámú projekt keretében a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége küldöttei és Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete Választmánya részére Siófokon megrendezett 2021. szeptember 28-ai eseményen a résztvevők szakmai előadásokat hallhattak és hasznos eszme- és tapasztalatcsere folytattak a munkáltatói és a munkavállalói oldal közös célkitűzése, a minőségi munkahelyek megteremtése érdekében.

Kelemen Gábor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztályának vezetője az aktuális munkaerőpiaci folyamatokról szóló tájékoztatójában kiemelten szólt a koronavírus válságra reagáló legfontosabb foglalkoztatáspolitikai intézkedésekről és bemutatta a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus negatív hatásainak kezelése érdekében megvalósult munkahelyvédelmi és munkahelyteremtő bértámogatások típusait. Mint elmondta, ezek az intézkedések magukban foglalták a munkahelyvédelmi bértámogatásokat (csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása), a K+F+I szektor munkavállalóinak bértámogatását, a munkahelyteremtő bértámogatást, a vállalkozások munkaerő támogatását, az ágazati bértámogatást, a K+F+I szektor magasan képzett szakembereinek munkában tartását, illetve új munkahely létrehozását számukra, illetve az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatását.

A főosztályvezető kiemelte, hogy a rendszer, ahogy a bemutatott adatok is mutatják, az álláskereső egyént támogatja. Hozzátette, hogy aki a jogosultsági feltételeknek megfelel, az részesülhet támogatásban, azonban a foglalkoztatásról nem az Innovációs és Technológiai Minisztérium, hanem a Belügyminisztérium gondoskodik.

Dr. Bajzik Éva, mozgásszervi rehabilitációs szakorvos és manuálterapeuta a Stresszmentes munkahelyek a magyar önkormányzatoknál című projekt kapcsán tartott előadásában rámutatott arra, hogy a stressz megfelelő kezelésével, illetve megelőzésével hatékonyabb munkavégzés, egészségesebb és jobb hangulatú munkahely alakítható ki, illetve a munkavállalók tekintetében egy jobb, egészségesebb életvitel folytatható.

Dr. Bajzik Éva elmondta, hogy a projekt keretében végzett kérdőíves felmérés során beérkezett kérdőívek száma lehetőséget ad a széles kutatásra, nagyszámú szempont vizsgálatára is. Rámutatott, hogy a stressz a munkavállalót napi szinten éri. Mint mondta, a  „velünk élő” stressz egészségügyi kockázatot jelent, rontja a munkahatékonyságot, hátráltatja az egyént a munkahelyi viszonyokba való beilleszkedésben, a kommunikációban, a lényeglátásban egyaránt.

A kutatás vizsgálta a munkahelyi ergonómiát, az étkezési lehetőségeket, a munkahelyi konfliktusokat, azok kezelését és a konfliktusból eredő következményeket – mondta Dr. Bajzik Éva.

Hozzátette, hogy a válaszadók döntőrésze a munkahelyi ergonómiát kedvezően értékelte, így például megfelelő a dolgozóterület nagysága, az egy légtérben tartózkodó kollégák száma, a munkaeszközként használt elektronikus eszközök állapota, azok elhelyezkedése, elegendő a tárolási kapacitás.

A szakértő előadásában rámutatott arra is, hogy problémaként merült fel a felmérés során, hogy a válaszadók nagy része egyszer, legfeljebb 2-szer étkezik naponta. Az egészségügyben, oktatásban a probléma a feladatok mennyisége és időbeli megoszlása miatt adódik, más szakmák esetén, például a kampányjellegű feladatellátás, az elhúzódó ügyfélfogadás miatt fordulhat elő.

Dr. Bajzik Éva kiemelte, hogy A leggyakoribb, egészségügyi kockázatot is jelentő problémát az alváshiány, illetve az alvásra fordított nem elegendő idő okozza. Hozzátette, hogy bár a kérdőív alapján látszik, hogy a közszférában dolgozók nagy része ismeri ezt a rizikófaktort és élettani hatását, kevés munkavállaló tudja orvosi segítség nélkül megoldani az alvási nehézségeit. Hangsúlyozta az edukáció fontosságát. A kutatás alátámasztotta, a munkavállalóknak ismerniük kell a munkahelyi körülményeket, légkört jobbító lehetőségeket, az egészségügyi kockázatokat, a munkáltatóknak pedig megfelelően kell foglalkoznia a megfogalmazott gondokkal.

Ehhez hozzátartoznak a konfliktuskezelési ismeretek, a komfortosan kialakított munkatér a munka hatékonyságra gyakorolt hatásával, a teljesítményt motiváló faktorokkal, amelyek munkahelyenként és ágazatonként eltérőek lehetnek, ugyanakkor mind fokozza a munkakedvet, a teherbírást, csökkenti a fluktuációt, amely szintén stresszfaktor.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke előadásában rámutatott, hogy valamennyi munkáltató, köztük az önkormányzat érdeke is, hogy a munkavállalók általános életminősége a munkavállaló érdekei szerint alakuljon. Elmondta, hogy a TÖOSZ-szal és a Norvég Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetségével, valamint a Norvég Önkormányzati Alkalmazottak Szakszervezetével közösen megvalósított korábbi projekt során több oldalról is megvizsgálták a közszolgálatban dolgozók stresszt okozó körülményeit. Mint mondta, a jelenlegi projekt harmonikusan illeszkedik az előzőhöz, minden kutatás értékes tapasztalatokat hoz, amelyeket a későbbiek folyamán a mindennapi gyakorlatba beleültethetnek. A harmadik oldali erőszak megelőzése helyi szinten című projektben a közszolgáltatásban dolgozókat ért erőszak került a fókuszba, azzal szembesítve a kutatókat, hogy jelentősen megugrott és szignifikánsan mérhető az ügyintézőket ért ügyféli erőszak sajnálatosan nemcsak verbális, hanem fizikai síkon is.

Az MKKSZ elnöke felhívta a figyelmet, hogy folytatva a kutatásokat azt kell megállapítani, hogy az agresszió bármely megnyilvánulása hátrányosan érinti a munkaszervezetet. Rámutatott, hogy adatokkal alátámasztható tény, hogy azoknál a munkahelyeknél, ahol működhet és működik szakszervezeti egység, a munkabéke és a közösségi platform megteremtése és fenntartása kedvezően hat a munkamorálra, akár a munkahelyi elköteleződésre is.

Boros Péterné sajnálatosnak nevezte, hogy az elmúlt időszakban nemcsak a pandémia által kiváltott ismert okokból az érdekegyeztetés a szakszervezetek és a döntéshozói oldal között leállt. Kiemelte, hogy a világjárvány eddig nem ismert stresszt okozott, olyan körülményeket alakított ki a közszférában dolgozók körül, amelyekkel azelőtt nem találkoztak, ismeretekkel nem rendelkeztek.

Dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára elmondta, hogy a „Stresszmentes munkahelyek a magyar önkormányzatoknál” projekt keretében megrendezett konferencia lehetőséget nyújt a véleménycserére, az egymással való párbeszédre és olyan javaslatok kidolgozására is, amelyek megoldást jelenthetnek a jövőre nézve azért, hogy jobb munkahelyi légkörben, stresszmentes munkahelyeken tudjunk dolgozni.

Az előadásokat követő hozzászólások során elhangzott, hogy a hozzászóló tapasztalatai szerint több önkormányzatnál nem működhetnek a szakszervezetek, pedig, mint mondta: „ahogy az előadásokban is elhangzott a közösség erejének stresszmentesítő szerepe is lehet.” Ezért arra kérte a jelenlévő polgármestereket, hogy segítség a szakszervezeti alapszervezetek megalakulását